Szív nélkül is lehet élni. Lehet, sőt, jobban is lehet, mint szívvel. Akinek van szíve, az foglalkozik olyannal, hogy szerelem. Egyik meghatározó dolog a többség életében. De akinek nincs, annak ezt a fölösleges dolgot el lehet felejtenie. Csak egyszerűen élni. Tenni a dolgainkat minden gondolkodás nélkül.Tudom, milyen szív nélkül élni. Nem törte össze senki: magától repedt el. Szépen, apránként. Minden kicsit közrejátszott. De milyen jó szív nélkül! Csinálom a dolgaimat, vidáman, gondtalanul és mennyire jó álca! Senki nem veszi észre, hogy egy részemmel kevesebb van belőlem. Ugyan már, hiszen ki ismert egészen? Nem kell nekem szív. Nem kellenek érzelmek. Gyengéd érzelmek. A barátság, az szép dolog, és nekem bőven elég. Ha eddig elég volt, ezután is elég lesz. Szív nélkül is lehet szeretni a barátokat.
Na és ott a nevetés. Milyen önfeledten tud nevetni, aki csak nevet, de nem tudja, min. Akinek nincs oka nevetni, mégis nevet. Aki saját magán nevet... igen, gyakran nevetek saját magamon. Ha van rá okom, hogy nevethessek nevetek. Mert milyen szánalmas vagyok. Ilyen fiatal és máris elrepedt a szíve. Ki fogja összeforrasztani? Kinek lesz hozzá elég bátorsága? Senkinek? Hát jó. LEGYEN! Engem ugyan nem érdekel. Ha magányra születtem, magányosan halok meg, de gondtalanul. Nem lesznek olyan bajaim, mint a legtöbb embernek, neeeem. Én gondtalan leszek, vidám, és még csak a legkevésbé sem fog hiányozni a szerelem. Mi az a szerelem? Butaság, amit az emberek unaloműzésként csinálnak. Szerelmesnek lenni, butaság! Mire jó az?
Bátran mondom ezt, ahhoz képest, hogy nagyját meg sem tapasztaltam. Újabb pont a szánalom-listámon. Lehet a vidám mellett szánalmas is leszek? Legyek. De az én szívemet nem kell senkinek összetörnie, megtettem azt én magamnak. Ha mégis jönne a herceg... meglátjuk. De ha az én szívemre pályázik, csak egy repedttel tudok szolgálni, amit talán majd az idő összeforraszt... vagy nem. De hát kit érdekel, nemde? Ha engem nem, akkor mást sem. Szeret engem valaki? Valaki biztos. Van rá okuk? Biztosan. Hiszen egy ilyen vidám lány mellett más is vidám lesz. Én pedig minden este csiszolgatom kicsit az álarcomat, hogy egyszer tökéletes legyen. Aztán álarc nélkül nem én leszek. Nem, tévedés. Álarcban leszek nem-én.
Valentin-nap. Még 3 nap és az lesz. Mi az ugyan? Kit érdekel? Én akkor újjászületek. Valentin-nap alkalmából elfelejtem a szerelmet. Hogy végleg-e az majd kiderül, de persze nem rajtam múlik. Nem én irányítom a saját életem. Én csak élem, de igazából ennyi dolgom van. A döntéseket nem én hozom, én csak viselem a következményeket. Kicsit ugyan bánt, de... mit tehetnék? Ez van. És amúgy meg:
NEM ÉRDEKEL!
