Rengeteg emberrel összetalálkozol életed során. Furcsamód mégis mindegyik más és más. Van, akit pillanatok alatt meg tudsz szeretni, akármilyen kis apróság miatt. És vannak, akiket akárhogy próbálkozol, akárhogy keresel bennük valami szeretni valót: mégsem vagy rá képes.
Tudod jól, milyen idegesítő, ha valaki, akit nem vagy képes megszeretni, meg akarja szerettetni magát valahogyan. Akkor te mégis miért csinálod?
Csak szokj hozzá: van, aki egyszerűen nem tud téged szeretni. Szóval kérlek, nagyon szépen kérlek, tanuld meg békén hagyni...
Üdvözlettel: saját magad, saját magadnak
2012. okt. 12.
2012. okt. 8.
- night-thoughts -
...melletted, mégis 1000 mérföldre
...sosem volt még közelebb és távolabb
...teljesen biztos vagyok kettőnkben: én igen, ő nem
...de csak aludjon...mint minden érzelme
...én pedig majd beletörődve forgolódok, vágyok a nyugodt alvásra, amelyet mellette talán sose fogok megkapni
...de rendben van, így kell lennie
...az én utam...az én választásom...
örökké csak forgolódni
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)