Szeretlek. Olyan sokan dobálóznak ezzel az egyszerű szóval. De ki gondol bele, hogy valójában mit jelent? Hogy mit ígér vele? Hogy mennyire meg lehet bántani vele valakit?Az érzés... mikor ott ül, gondolatokkal a fejében, és csak miattad van ott. Csak mert te is szeretnéd. És látszik rajta, hogy nem tudja, mit tegyen. Te sem tudod, de így a jó. Úgy érzed, hogy nagyon boldog vagy. Csinálhatnátok bármit, nem éreznéd jobban magad, mint most. Érezni, hogy van valaki, aki szeret. Van valaki, aki a tiéd. Van valaki, akihez tartozol... Az érzés, mikor hozzád ér. Mikor minden arra utal, hogy ő is szeret. A lélegzete, az érintése, a tekintete... Amikor nem tudod, hogy mivel érdemelted ki, de nem is szeretnél ezen gondolkozni. Mert mi értelme van tűnődni rajta, ha helyette élvezheted is?
A fájdalom... amikor el kell válnotok. Amikor tudod, hogy egy ideig nem láthatod, nem nézheted, nem érezheted. A hiány. Amikor tudod, hogy még láthatod, na de mikor? Ki tudja, mikor? A percek csigalassúsággal telnek... Semmi nem elég jó, hogy lekösse a figyelmed... Csak egy arc, egy érintés, egy pillantás, egy csók... Más nem létezik. Te sem létezel. Csak egy mámorban úszó szellem leszel. Egy nagyon boldog szellem. A legboldogabb szellem.
A csalódás... amikor rá kell jönnöd, hogy örökös boldogság nem létezik.
Hogy egyszer mindennek vége. Még mindig egy szellem vagy.
Egy érzelemnélküli, magányos szellem...
